Mindig is szerettél volna otthon más tudatállapotba kerülni, de nem volt ínyedre sem illegális szer, sem a jó öreg zsebórás taktika? Jó hírünk van, ugyanis ezzel az egyszerű módszerrel megoldhatod (DIY, azaz „do it yourself”) otthon is!
Mielőtt azonban belelovalná magát a kedves olvasó, fontos megjegyezni, hogy ugyan rokonságban állnak, az autogént tréning nem teljesen hipnózis. De akkor mi?
Rokonság
Johannes Heinrich Schultz német pszichiáter, az autogén tréning technikájának kidolgozója úgy vélekedett “találmányáról”, hogy az egyfajta önhipnózis. A hipnózis számos különböző definíciója egybecseng azon az egy ponton, hogy egy szándékolt módosult tudatállapotba kerül a hipnotizált alany, ahova a hipnotizőr, magyarul a hipnózist végző szakember nem tart vele, ő végig tudatánál marad. Ezzel szembe az autogén tréning célja, hogy a módszer elsajátítása után- melynek részeként az oktató mondja el nekünk a szöveget- magunk is képesek legyünk módosult tudatállapot elérésére. A két eszköz – a hipnózis és az autogén tréning- tehát a legegyszerűbben úgy választható ketté, hogy míg az elsőt nem, a másodikat kifejezetten egyénileg, második személy bevonása nélkül, magunkon végezzük. Emellett céljaik is eltérnek általában: míg a hipnózis inkább a tudatalattink rejtelmeit kívánja feltárni, addig az autogén tréning kifejezetten a testérzetekre, az aktuális állapotunk javítására szolgál. Ugyanakkor az autogén tréning módszere önismereti céllal is végezhető, mélyebb önismereti folyamat eszközeként is alkalmazható. Ebben az esetben a stresszkezelési technika beágyazódhat egy teárpiás jellegű folyamatba, aminek továbbra is célja a stresszcsökkentés, mely kiegészül az önismeret mélyítésével, a relaxált állapotban átélhető testérzeteink kapcsán megjelenő érzelmeink megfigyelésén, átélésén és verbális feldolgozásán keresztül.
Az autogén tréning segítségével bárhol megteremthetjük a nyugalom szigetét.
Története
Oscar Vogt német pszichiáter az álmodással kapcsolatos kutatásai során azt találta, hogy a betegek képesek voltak a hipnotikus – tehát módosult tudatállapotban való elmerülést “akaratuktól függő ideig” fenntartani. A szemfülesek észrevehetnek egy ellentmondást:
Hogyan dönthetnénk el, tudatosan, meddig tartózkódunk a tudatunk más szintjén, ha nem is igazán vagyunk ott?
Az autogén tréning gyakorlása
A rövid válasz: edzeni magunkat, mentálisan. Az autogén tréning egy körülbelül tizenkét-tizenhat alkalom alatt elsajátítható módszer- A neve is mutatja, mely “autos” (ön) és “genos” (származik) görög szavakból áll össze. Erősebb befelé koncentrálás, egyfajta sajátos, mediációhoz hasonlítható érzés, azzal a különbséggel, hogy itt egy fokkal tudatosabban élünk a testérzeteinkkel. Az autogén tréning szövegében vannak ismétlések, ami elősegíti az átélhető „koncentratív ellazulás” elérését. Tartalmaz még nyugalomra utaló kifejezéseket, és kellemes, testérzetekre irányuló utalásokat.
Az autogén tréning nyugtatóan hathat ránk.
Tapasztalat
Volt szerencsém megtanulni a módszert egy meglehetősen stresszes időszakomban. Az oktatóm azt tanácsolta, írjuk fel a tapasztalatainkat, hiszen senki nem érzi helyettünk, “jól” csináltuk-e a gyakorlatainkat, viszont így alkalmunk adódik nyomon követni a fejlődést. Nekem sokat segített, hogy tárgyakhoz hasonlítottam az élményeimet, vagy akár önmagat. Így talán jobban megfoghatóbbá is válik a gyakorlás. Az első időszakban gyakori elemek voltak a rugó, néhol a kő, a fotel, míg később egyre inkább a babzsáké, vagy éppen a paplané lett a főszerep, végül pedig a tavirózsáig is eljutottam. Számomra azért egyszerűbb térgyakban kommunikálni a testérzeteimet, mert ezek jobban megfoghatóak- és mint olyanok, könnyeben kellemes tapintási sorrendbe lehet állítani őket. Ilyen formán nagy eredménynek érzem, hogy egy élettelen, rideg tárgytól eljutottam egy élő, csodaszép és nyugalmat sugárzó virágig. Ez persze nem univerzális Nirvána-útvonal, mindenkinek sajátos szimbolikája és élményei vannak. A lényeg: az autogén tréning hatása igazán csak rajtad múlik, ahogy az is, belevágunk-e vagy nem.
Én csak ajánlani tudom, ki ne szeretne tavirózsa lenni?
Írta: Zelena Dorina
Források:
Az ellazulás művészete 1. rész: Az autogén tréning
Wikipédia: Autogén tréning
Eric W. Krenz Ph.D. (1986) Hypnosis versus Autogenic Training: A Comparison, American Journal of Clinical Hypnosis, 28:4, 209-213, DOI: 10.1080/00029157.1986.10402655
Schultz, J. H., & Luthe, W. (1959). Autogenic training. A psychophysiologic approach in
psychotherapy. New York: Grune & Stratton.
Schultz, J. H. (1965). Hypnose-Technic. Stuttgart: Gustav Filscher-Verlag